Az Európa-szerte tomboló infláció az Európai Bizottság munkatársait is érinti, akik most automatikus fizetésemelésnek örülhetnek. A Bizottság ugyanis megerősítette, hogy a belgiumi és luxemburgi alkalmazottak, köztük a biztosok testületének tagjai, januárig visszamenőleg 2,4 százalékos fizetésemelést kapnak júniusban.
Az emeléssel az uniós költségvetésből 95 millió euróval többet fordítanak majd bérekre 2022-ben, azonban a levonások után – melyek az uniós büdzsébe áramolnak vissza – a többletköltség összesen 78 millió eurót tesz ki. Az Európai Bizottság szóvivője azt hangsúlyozta, hogy
nem politikai döntés áll a háttérben, hanem egy automatikus mechanizmus, ami leköveti az inflációt.
Az uniós intézmények munkatársainak bérét évente vizsgálják felül, figyelembe véve a megélhetési költségek alakulását. Erre azonban évente kétszer is sor kerülhet, amennyiben az infláció a vizsgált időszakban meghaladja a 3 százalékot. Luxemburgban és Belgiumban is e határérték felett alakult az infláció. Ez azonban önmagában még nem jelent automatikus emelést, előtte ugyanis összevetik, hogy miként alakult a köztisztviselők vásárlóereje 10 nyugati-európai tagállamban, illetve Lengyelországban. Ezt követően állapítják meg az emelés mértéket.
Ennek a rendszernek nem az a célja, hogy a fizetéseket az infláció alakulásának megfelelően emelje, hanem az, hogy az uniós köztisztviselők vásárlóerejének alakulását összhangban tartsa a nemzeti köztisztviselőkével – hangsúlyozta a Bizottság szóvivője.
Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy
a gyakorlattal az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz.
Az automatikus emelés rendszere ugyanis ellent mond a Bizottság bérmegállapítással kapcsolatos, tagállamoknak szóló ajánlásának. A bérek inflációt lekövető indexálását a Bizottság eddig azért ellenezte, mert álláspontjuk szerint az tovább növelheti az inflációt. Az európai országok többsége fel is hagyott a gyakorlattal, de Belgium és Luxemburg kitartott az indexálás mellett.
Tavaly még uniós köztisztivelő, jövőre már befolyásos lobbista
Nemcsak a saját ajánlásokkal ellentétes indexált bérek, hanem a lassan több évtizedes múltra tekintő „forgóajtó-effektus” is komoly ellenérzést válthat ki az uniós polgárokból. Erre figyelmeztetett az Európai Ombudsman, aki májusban ismét a kialakult gyakorlattal szemben szólalt fel. Emily O’Reilly úgy véli, hogy ez a hosszú ideje megoldatlan probléma alááshatja az uniós intézmények működését és integritását.